Vasszékely írta:endígarszia írta:Vasszékely írta: Mert ha többségben vannak benne a tegnap elmagyarosodott egyedek, az eredmény ilyen szempontból csak félrevezető eredményeket hozhat.
ez vicc? hmm....
Csak félig szántam annak. A mintavétel felületességének lehetőségére is utaltam egyben. Mert ha olyanokat szintén bevonnak a vizsgálatba, akik a közelmúltban lettek magyarrá, és nem is itt éltek azelőtt, azok nem hordozzák az ezeregyszáz (vagy több) év alatt a Kárpát medencében mindenféle keveredéssel kialakult génállományt. Ismerni kellene a mintaállomány családfáját, hogy megközelítőleg figyelembe vehető eredmény születhessen. Persze ebbe bekavarna az esetlegesen balkézről bekerült gének megtévesztő hatása.
Béres Judit interjúból""– Milyen kritériumok alapján dolgoztak?
– Vizsgálati személyeinket olyan 15-60 év közötti egészséges nők és férfiak közül választottuk ki, akiknek mind a négy nagyszülője az adott etnikumhoz, illetve népességhez tartozott. A családi gének módosító hatása miatt egy-egy családból csak egy-egy személyt vontunk be elemzéseinkbe – értelemszerűen férj-feleség részt vehetett a vizsgálatban. Magyarországon tulajdonképpen adott volt, hogy kiket kell vizsgálnunk. A 80-as évektől kezdve palócokat, matyókat, a bukovinai székelyeket, a moldvai csángókat, a cigány populáción belül az oláh és beás cigányokat, a kiskunokat, a nagykunokat, a jászokat, az askenázi zsidókat vizsgáltuk. A palócokat Mátraderecskén, a matyókat Mezőkövesden, a kiskunokat Kiskunlacházán és Kunszentmiklóson, a nagykunokat Kisújszálláson, a jászokat Jászboldogházán vontuk be kutatásainkba. A hazai roma populációról ismert, hogy több hullámban érkeztek Magyarországra, ezért őket két területen vizsgáltuk: az oláh cigányokat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos településén, míg a beás cigányokat a Baranya megyei Alsószentmártonban. A hazai askenázi zsidó populációt Budapesten vontuk be vizsgálatainkba, e népesség klaszszikus genetikai markereinek génfrekvencia-értékei illeszkednek a világ különböző területein élő askenáziak hasonló értékeihez. A jászok perzsa–iráni eredetét egyértelműen kimutatták a 28 genetikai markerrel végzett klasszikus genetikai vizsgálataink. A matyók és palócok – jóllehet kulturális és vallási identitásuk miatt külön etnikum – genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, ők a szlávokhoz állnak közel. A kiskunok és nagykunok között nagyobb a genetikai távolság, mint ezt korábban feltételezték. Ők a török populációkhoz genetikailag közelebb vannak, mint más etnikumok. A csángók az a magyar etnikum, amely a nemzetközi referencianépességekkel való összevetésben (genetikai távolságmérésre gondoljunk) azt mutatta, hogy a finn népességhez ők állnak a legközelebb, ugyanakkor a legtávolabb esnek az összes többi fent vizsgált magyar etnikumtól. A bukovinai székelyek nagyobb genetikai távolságot mutatnak a csángóktól, mint ez történelmi és geográfiai helyzetükből fakad.
– Mit találtak a csíki székelyeknél és a gyimesi csángóknál?
– Egyed Balázs és osztrák kollégái vizsgálataik során 360 székely és csángó személynek a mitokondriális DNS teljes kontroll régió szekvenciáját határozták meg, magas minőségi sztenderdeket követve. A két populáció között aszimmetrikus migrációt mutattak ki, erőteljesebb beáramlással csángó részről a székelységbe, mint fordítva. A filogeográfiai analízis erőteljes genetikai izolációt mutat a csángó populációban, amely genetikai szerkezetét tekintve is szignifikánsan különbözik a székelységtől, bár településeik földrajzi közelsége alapján hasonlónak tételeznénk föl. A 80-as években a székelyeket és a csángókat szülőhelyükön szerettük volna vizsgálni, de ehhez a román hatóságok nem járultak hozzá. Így a csángókat a Baranya megyei Egyházaskozáron, míg a bukovinai székelyeket Érden és Zombán kutattuk fel és vizsgáltuk. Ilyen esetekben viszont számolni kellett például a csángók esetében a genetikai sodródás tényével. Ezt azt jelenti, hogy a 161 család – akiket a második világháború alatt és után az egyházaskozári sváb házakba telepítettek be – már kissé más összetételű génállománnyal rendelkezik, mint a romániai Bákó és Tekucs megyében élő felmenő és oldalági rokonságuk. Ily módon azonban információkat kaptunk a csángók és székelyek vándorlási útvonaláról is.
– Elmondható, hogy a székelyek a honfoglaló magyarok rokonai?
– Még más kaukázusi populációkkal való több évszázados keveredés után is kimutathatók voltak ázsiai népekre jellemző haplocsoportok a Baranya megyei Hidason vizsgált bukovinai székelyekben, s ez az eredmény a vizsgált székely népesség ázsiai eredetére utal. Ugyanakkor genetikai különbség a vizsgált székely populáció és egy korábban vizsgált, kevert magyar populáció között nem volt kimutatható. Így további, részletesebb, elsősorban honfoglalás kori ásatásokból származó anyagok vizsgálatára van szükség a Kárpát-medencébe beköltöző magyar népesség genetikai összetételének meghatározásához.
""http://www.demokrata.hu/heti-hir/jottun ... i-keletrol