Feminista anyukák, ide

[mentatea]

Theodor Wilbour (n-el vagy anélkül, o-val vagy anélkül) sajnos sikresen hazavágta ezt a topikot ezzel a ronda képpel...

És ha netalán ezzel az ici-pici toldalékkal még jobban is meggyõzhetnélek, kedves mentatea, akkor a fenti példánál maradva, és a teás analógiát folytatva: - bár nem lenne nagy tragédia ugyan, de azért az ánizs-, avagy kamillateába sem szívesen keverjük bele a megszokott normál teát, ugye? Mégcsak nem is tartjuk õket egyazon dobozban. És ha már addig is nem lett volna rajta, akkor ezért is írjuk föl az oldalára nagybötûkkel, hogy aszongya: KAMILLATEA! Vagy hogy FIGYELEM! ÁNIZSTEA IDE!. Hogy mindenki tudja, hogy oda csak az, vagy csak emez jár. Érted, igaz, hogy mire gondolok ezzel?
No, a legelején én is pontosan csak ezt, és CSAK ennyit kérdeztem. :O)

kedves döbrögi, ne haragudj, de továbbra sem értem ezt az eszmefuttatást... tehát ha te látsz egy dobozt, amin azt írja, hogy Ánizs-tea, akkor te megkérded, hogy vajon abban tényleg csakis ánizs-tea van-e, és semmi más, és ha igen, akkor meg vagy lepődve? esetleg felháborodsz, és megkérdezed, hogy miért? vagy követeled, hogy keverjenek bele más teákat is, esetleg azonnal tegyenek mellé egy dobozt, amin azt írja, Tea? mi is volt a CSAK ennyit kérdésed lényege?

egyébként gondoltam mondok még egy példát arra, hogy esetleg még milyen téma foglalkoztathat egy "feminista anyukát": miért van az, hogy a legtöbb felnőtt a ruha színe alapján állapítja meg a kisgyermekek nemét, mégpedig úgy, hogy a rózsaszínt és a halvány lilát leszámítva minden szín a fiúknak van fenntartva. a tipegőt fiúnak nézik, ha: sötét vagy világoskékbe, barnába, szürkébe, zöldbe, sötét lilába, pirosba, narancssárgába, bordóba, feketébe vagy fehérbe (kivéve persze, ha az éppen egy ruhácska)van öltöztettve. a citromsárga esete nem egyértelmű, azt inkább a jelenlevő többi szín függvényében sorolják be ide vagy oda, de a fiúknak vannak fenntartva pl. a csíkos és a kockás minták is. engem már nagyon bír idegesíteni, hogy állandóan arra a kérdésre kell válaszoljak, hogy mennyi idős a kisfiú?, amikor a kislányommal sétálok...
tény, hogy maguk a kisgyerekek viszont nagyon profik abban, hogy a velük egykorúak nemét azzonal megállapítsák, és természetesen az arcvonásokból, és nem a ruha színéből

[Kánya]

egyébként gondoltam mondok még egy példát arra, hogy esetleg még milyen téma foglalkoztathat egy "feminista anyukát": miért van az, hogy a legtöbb felnőtt a ruha színe alapján állapítja meg a kisgyermekek nemét, mégpedig úgy, hogy a rózsaszínt és a halvány lilát leszámítva minden szín a fiúknak van fenntartva. a tipegőt fiúnak nézik, ha: sötét vagy világoskékbe, barnába, szürkébe, zöldbe, sötét lilába, pirosba, narancssárgába, bordóba, feketébe vagy fehérbe (kivéve persze, ha az éppen egy ruhácska)van öltöztettve. a citromsárga esete nem egyértelmű, azt inkább a jelenlevő többi szín függvényében sorolják be ide vagy oda, de a fiúknak vannak fenntartva pl. a csíkos és a kockás minták is. engem már nagyon bír idegesíteni, hogy állandóan arra a kérdésre kell válaszoljak, hogy mennyi idős a kisfiú?, amikor a kislányommal sétálok...
tény, hogy maguk a kisgyerekek viszont nagyon profik abban, hogy a velük egykorúak nemét azzonal megállapítsák, és természetesen az arcvonásokból, és nem a ruha színéből

Igen - én is emlékszem arra, amikor még felismertem, ki fiú és ki lány (akkoriban még mindenki fehérbe volt pólyázva). Sõt, anyámék azzal (is) szórakoztak, hogy sétáltunk a korzón, én meg megmondtam nekik, ki magyar, ki román, zsidó, vagy ukrán (olyan volt a város).
Ha csak a ruhácskákrol volna szó, még nem volna baj, de Te is csak "példának" hoztad azt fel, úgyhogy szerintem:
- gyerek nem egyszerûen felnõ: felnevelkedik - és gyerekkori eseményei beláthatatlan hatással vannak egyéniségére - ami ma teszel velük, az kihat a holnapjukra;
- nagy baj az, ha pl. egy zenei érzékkel megáldott valakit, társadalmi, vagy akármilyen megokolásbol, a szülõk teszem fel matematikusnak képzik. És ugyanúgy a nemmel. Én úgy látom, hogy ezért van az, hogy egyes férfiak olyan nyám-nyámok, vagy egyes nõk úgy néznek ki, mint a TheodorWilbour által felhozott minta. Ne érts félre: ettõl lehet mindenki jogaiért kiálló, határozott, intelligens, mindenre képes - de sugározzon belõle neme - ünnepelje férfiasságát, nõiességét. (Nem nagyon keresztény gondolatmenet, de - állok elébe. )
Ja, és egy múltkori megjegyzésed miatt fontosnak találom kiemelni, hogy véleményemet egyáltalán nem tartom exkluzívnak.

[powershot]

-még Angliában láttam volt a buszokon olyan reklámot, amelyik arra biztatta a szülőket: a lányoknak kék, a fiúknak rózsaszín gyermekholmit vegyenek.

- saját tapasztalat: az asszony nem volt hajlandó echográffal megállapítattni a magzat nemét, így a születés előtt csak fehér holmikat vásároltunk. Édesanyám pedig kék és piros szegélyű ingecskét is varrt, mindkét eshetőségre.

- a lányom egy bizonyos korig minden színű ruhát felvett, egy bizonyos idő után már csak a "lányosakat", pedig explicit sosem volt kimondva, mi a lányos, mi a fiús neki

- én is emlékszem, hogy kölyökkoromban a nagyobb nővéreim pulóvereiben, ingjeiben, nadrágjaiban nőttem fel egés zaddig, amíg csúfolkodni nem kezdtek velem, hogy "leányka". Igaz ehhez hozzájárult a lányosan szép arcom is (és a szerénységem, ami mostanra csak nőtt

[Kánya]

-még Angliában láttam volt a buszokon olyan reklámot, amelyik arra biztatta a szülőket: a lányoknak kék, a fiúknak rózsaszín gyermekholmit vegyenek.

Borzasztó: már a jövõ sem a régi!

(Én meg olyat láttam (ugyanott) a minap, hogyaszonygya:
"Valszeg nincs Isten - de ez ne zavarjon benneteket." )

[powershot]

a valszegben untáni szövegben én biztos vagyok,

úgy hogy engem az a valszeg zavar igazából

[döbrögi]

Igen - én is emlékszem arra, amikor még felismertem, ki fiú és ki lány ... Sõt, anyámék azzal (is) szórakoztak, hogy sétáltunk a korzón, én meg megmondtam nekik, ki magyar, ki román, zsidó, vagy ukrán (olyan volt a város)
...
- gyerek nem egyszerûen felnõ: felnevelkedik - és gyerekkori eseményei beláthatatlan hatással vannak egyéniségére - ami ma teszel velük, az kihat a holnapjukra;

Igen, és bár én magam nem vagyok egy feminista anyuka, de ezt a legutóbbi megállapítást teljesen megalapozottnak találom.

Meggyõzõdésem ugyanis, hogy most felnõtt fejjel én is éppen azért szeretem a természtet ennyire nagyon, mert az én gyerekkoromban viszont az én szüleim, a maguk szórakoztatására nem a magyarok, zsidók, románok stb. közötti különbségek azonnali felismerését várták el tõlem, hanem mindig is sokkal inkább örültek annak, amikor én már többnyire tévedés nélkül mondtam meg nekik, hogy a korzó melletti parknak az ágyásaiben vajon melyik is a begónia, melyek a primulák, milyen a muskátli, és hogy mirõl ismerszik legjobban meg a rezeda. (merthogy olyan volt a város, ugye)

[döbrögi]

kedves döbrögi, ne haragudj, de továbbra sem értem ezt az eszmefuttatást... tehát ha te látsz egy dobozt, amin azt írja, hogy Ánizs-tea, akkor te megkérded, hogy vajon abban tényleg csakis ánizs-tea van-e, és semmi más, és ha igen, akkor meg vagy lepődve? esetleg felháborodsz, és megkérdezed, hogy miért? vagy követeled, hogy keverjenek bele más teákat is, esetleg azonnal tegyenek mellé egy dobozt, amin azt írja, Tea? mi is volt a CSAK ennyit kérdésed lényege?

Tiszta beszéd, kedves mentatea, szerintem itt most azonnal álljunk is le ezzel a hovatovább egyre kényelmetlenebbé váló feministás dologgal, mert én most hirtelen úgy érzem, hogy tökéletesen értem az eszmefuttatásodat! ... valójában már eddig is egészen jól megértettem volna, ha minduntalan nem éppen olyasmivel zavartál volna össze, hogy mint például az azirányú szerény megállapításomat is, melyszerint: "Vagyis hogy a kedves topikindító ... végsõsoron akkor mégiscsak egy egészen egyszerû elhatárolódási megfontolásból várhatja ide a CSAK feminista anyukákat, hiszen máskülönben valszeg úgy írta volna, hogy Anyukák, ide" - te hol megerõsítetted, hol pedig igencsak megcáfolni szándékoztad. Na, de ezt a legutóbbi megerõsítést most már reméhetõleg végérvényesnek szántad, és így akkor, talán akár még azt a másik, vagyis a normál anyák tömörülésére szolgáló anyukás topikot is bátran meg lehetne nyítani.

[baboca]

Hát egyeseknek mire nincs idejük. Én is egy kis aranyoskának vagyok az anyuja, már 1 éve és 6 honapja, de nekem ilyen baromságokra a gyerek és munka mellett nincs időm. Egyeseknek túl sok a szabadideje És egyáltalán miről is szól ez a topik Ha szól egyáltalán is valamiről A tévének meg mi köze van egy feministához vagy egy anyukához??????

[judy]

Hát egyeseknek mire nincs idejük. Én is egy kis aranyoskának vagyok az anyuja, már 1 éve és 6 honapja, de nekem ilyen baromságokra a gyerek és munka mellett nincs időm. Egyeseknek túl sok a szabadideje És egyáltalán miről is szól ez a topik Ha szól egyáltalán is valamiről A tévének meg mi köze van egy feministához vagy egy anyukához??????

Tényleg nonszensz ez a téma,mondtam én is már az elején

[Lya]

Csak úgy miheztartás végett érdeklődöm, Ti, akik ebben a topikban eddig megszólaltatok, Ti mind feminista anyukák vagytok?
És ha igen, megtenné valamelyikőtök, hogy definiálja ezt a kombót?
Továbbá, érdekelne az is, hogy lesz valaki feminista anyuka? Mi volt előbb, tyúk vagy tojás?[/quote]

Én nem vagyok feminista anyuka, de remélem ettől még lehet hozzászólásom
Egy feminista nő, az aki harcos, férfias és mindig elégedetlen önmagával.
A témával kapcsolatosan, biztos, hogy nem a tévét kell kidobni.De ez hosszú mese....ez már megérne külön egy új fórumot, pl.hogy neveljünk életképes gyerkőcöket ?

[powershot]

na, én tutti nem vagyok feminista anyuka, mivelhogy apuka vagyok

[Kánya]

na, én tutti nem vagyok feminista anyuka, mivelhogy apuka vagyok

Én is, de ettõl függetlenül akármikor megaszondom nekik, meddig mehetnek az "értelmezéssel".
Akarom mondani (nehogy valaki még lerégimódizzon), szívesen adok nekik tanácsokat.

[Lya]

na, én tutti nem vagyok feminista anyuka, mivelhogy apuka vagyok

feminista apuka ....?

[mentatea]

Ha csak a ruhácskákrol volna szó, még nem volna baj, de Te is csak "példának" hoztad azt fel, úgyhogy szerintem:
- gyerek nem egyszerûen felnõ: felnevelkedik - és gyerekkori eseményei beláthatatlan hatással vannak egyéniségére - ami ma teszel velük, az kihat a holnapjukra;
- nagy baj az, ha pl. egy zenei érzékkel megáldott valakit, társadalmi, vagy akármilyen megokolásbol, a szülõk teszem fel matematikusnak képzik. És ugyanúgy a nemmel. Én úgy látom, hogy ezért van az, hogy egyes férfiak olyan nyám-nyámok, vagy egyes nõk úgy néznek ki, mint a TheodorWilbour által felhozott minta. Ne érts félre: ettõl lehet mindenki jogaiért kiálló, határozott, intelligens, mindenre képes - de sugározzon belõle neme - ünnepelje férfiasságát, nõiességét. (Nem nagyon keresztény gondolatmenet, de - állok elébe. )
Ja, és egy múltkori megjegyzésed miatt fontosnak találom kiemelni, hogy véleményemet egyáltalán nem tartom exkluzívnak.

tudod, szerintem abban egyetértünk, hogy egy nő legyen "nőies", a férfi pedig "férfias", csak az a kérdés, hogy ki mit ért ezeken a fogalmakon, és nem mindegy, hogy a szülőnek mi az elképzelése ezekről a szavakról, mert pontosan azt fogja betáplálni a gyerekébe is
sajnos nagyon sokan gondolják úgy, hogy "nőies" az, akinek hosszú a haja, rövid a szoknyája, magassarkú a cipője és lehengerlően tud mosolyogni és nagyokat pislogni. ez persze sarkítás, de sokan elsősorban ilyen külsőségekben határoznák meg a nőiesség fogalmát, ami szerintem elég szomorú... persze más szempontból meg nagyon kényelmes, mert nagyon sok pasit át lehet ejteni azzal, hogy eljátszod a "jó nőt". jó, tudom, a másik részről is hasonló a helyzet, merjen csak egy férfi gyengének mutatkozni, amikor a nő azt várja tőle, hogy erős legyen, úgy faképnél hagyják, mint a sicc, ez meg a "jó pasi" sztereotípiák hozadéka
persze, ünnepelje mindenki a saját férfiasságát meg nőiességét, de emellett szerintem legyen mindenki elsősorban ember, és csak másodorban nő vagy férfi. azt írod, sugározzon belőle a neme, de megtudnád fogalmazni, hogy ez mit is jelent konkrétan?

[mentatea]

Hát egyeseknek mire nincs idejük. Én is egy kis aranyoskának vagyok az anyuja, már 1 éve és 6 honapja, de nekem ilyen baromságokra a gyerek és munka mellett nincs időm. Egyeseknek túl sok a szabadideje És egyáltalán miről is szól ez a topik Ha szól egyáltalán is valamiről A tévének meg mi köze van egy feministához vagy egy anyukához??????

kedves baboca, remélem a kérdést, hogy a tévének mi köze egy anyukához, nem gondoltad komolyan
egyébként meg lehet, hogy ezek a témák baromságok, de előbb-utóbb neked is szembesülnöd kell majd ilyenfajta "baromságokkal" a kis aranyoska mellett, akinek a nemét nem tudom ugyan, de ha esetleg kisfiú és tegyük fel szokása lesz társaságban sírni, akkor majd el kell döntened, hogy leszoktatod-e erről, és ha igen, milyen érvet hozol majd fel ellene: hogy a fiúk nem sírnak, csak a lányok? vagy ha babával szeretne esetleg játszani, elveszed-e tőle, vagy hagyod babázni, vagy ha történetesen kislány, akkor mit szólsz hozzá, ha ő jobban szeret majd a fiúkkal verekedni, mint a lányokkal babázni, és szoknyát vagy nadrágot adsz-e rá, amikor a játszótérre megy, mert szoknyában nem nagyon lehet pl. fára mászni, csak olyan "kislányos" dolgokat művelni
ezek banális példák, de minden szülő átadja az értékítéleteit a gyereknek, nagyon sokszor tudattalanul, pedig talán jobb lenne, ha átgondolná előtte

[powershot]

na, én tutti nem vagyok feminista anyuka, mivelhogy apuka vagyok

feminista apuka ....?

ahan

[Lya]

A mai változó időkben sokszor az az érzésünk ,hogy a nemek szerepe felcserélődött.Szerintem ez nem igy van csak éppen férfiak és nők egyaránt alkalmazkodtak a mai rohanó világhoz.Egy nőnek sokszor a megsokszorosodott teherviselés miatt "férfiasan " helyt kell állni.De ettől még a nő , nő marad....A férfiaknál az van, hogy a a sok gépesítés miatt már nem kell olyan erősnek lenni mint valamikor..Talán ezért van az ,hogy a férfi és nő jellemei mintha közelítenek egymáshoz.
Hogy milyen is egy nőies nő....?talán attól nőies,hogy viselni és kifejezni tudja női mivoltát .Tudja és elfogadja , csinosítja és apolja magát.Bájos és lágy marad , és értékeli egy férfi udvarlását is.Büszke nőiességére , de valahogy ezt szerényen teszi(nem kell mindent kirakatba tenni...).És azonkivül óriási empátiával rendelkezik, hogy egy igazi anya lehessen .

[Kánya]

Nnalátom, ez a topik is kifogyott a szuszból....
Most kaptam egy .PPS-t a moszkvai autókiálltásról. Hát, több volt benne a pucér nõ, mint autó.
Úgy-e, hogy a feminizmus és az exhibicionizmus köszönõ viszonyban sincsenek egymással?
Mert csúnyácskák- és fáradtaknak tüntek. És agyon voltak festve - gusztustalanul.
(Ha legalább szexi lett volna. Én inkább orosz prémekbe öltöztettem volna õket - ja, és szebbeket válogattam volna.)
Az egész mintha lealázó lett volna a nõkre, a férfiakra pedig (akik szebb nõket érdemelnek), sértõ.
Vagy talán ez a mai modern orosz gusztus?

[móca]

no, kéhem, khm, khm, az anyaságtól még erőst-erőst messze állok, de a feminizmusról hadd krágokjak egy cseppet

nem vagyok extremizmusok híve, úgyhogy ezt már most azonnal tessék kireagálni a szervezetükből, nem az a lényeg, hogy a feminista mozgalmak mennyi baromságot gyártottak

elnézem az utcán a tipikus román anyákat.. a fiatalok még igyekeznek nőiesek maradni, 'ţaţa'-kká válnak, az idősebbekben pedig alig lehet felismerni a hájtömeg és a rövid, még csak férfifrizurának sem mondható haj"korona" mögött a nőt

az úgymond normál magyar anya ugyancsak lestrapált, frusztrált, hanyag külsejű, vagy görcsösen túlerőlködő

egyáltalán nem ragaszkodom ahhoz, hogy valaki nőként vagy férfiként definiálja magát, magánügy, nem is olyan fontos, bármi legyen a génjeiben, bármilyen legyen a neveltetése, ünnepelje magát, tisztelje magát, örvendjen a létének, ha szegény, ha gazdag, ba buta, ha okos, ha szép, ha csúnya.. mittomén, rengeteg ilyen címke van, a lényeg, hogy megbecsüld a léted, és ebben a feminizmus segített rengeteg nőnek, úgyhogy ami jót teremtettek az elődeink, azt használjuk, nem kell leragadni a negatívumoknál

power to the individual az anyuka is egyén, még ha összeolvadva is élt 9 hónapig egy másik lénnyel, és 2 évig legalább nyúlványaként létezik a poronty, ő egyén, nő, ha az akar lenni, ember, ha az akar lenni, állat, ha az akar lenni.. no, felfogtátok, nem nyújtom tovább a taknyot

[judy]

Az előbbi hozzászólás kapcsán hozzátenném,hogy engem jobban kiakaszt az,hogy az anyasághoz ma hozzátartozik a kocsi,egy férj, aki jól keres ,és természetesen festett körmök.A frusztrált lestrapált anya ,legalább önmagát adja ,ellentétben ezzel a az úgymond modern anyatigrissel, aki ápolja piciny kis gyerekét a jólétben a pofátlanságra.